5.fejezet-Tűz és Víz...mi történt?

Iruna nem hitt a szemének. Egy pár percre sokkba esett,de hamar feleszmélt,megfogta
Karolit,és vissza sietett a táborba, hogy segítséget kérjen Eimertől . Mikor visszaért Iruna Karolival a
táborba rögvest felébresztette Eimert .A lány nem hitt a szemének mikor meglátta Karolit . Elkezdte
meggyógyítani őt .
- Sikeresen meggyógyítottam Karolit! - kiáltott fel Eimer.
- Jaj,de jó - mondta megkönnyebbülve Iruna .
- Hogy került beléd az a nyíl? - kérdezte Ivake Karolitól .
- Hát éppen csak gyakoroltam és egyszer csak látomásom volt,ha nem futok oda Irunához akkor meghal . Én ezt nem akartam mert ...... - itt abbahagyta egy kicsit a beszédet,aztán egy kicsi gondolkodás után folytatta.
-..mert mégis csak barátok vagyunk és a barátok mindig segítenek egymásnak .
Reggel mentek tovább a nemest keresni . Pár óra sétálás után végre meglátták a nemes házát . Ivake elkezdett  viccelődni hogy milyen kicsi háza van meg minden .
- Hahaha,azt hittem, hogy egy nemesnek nagyon nagy háza van - mondta gúnyolódva . Mikor tovább mentek minél nagyobb lett a ház . Ivake amikor meglátta hogy milyen nagy és szép
háza van majdnem összeesett .
- Nah,még mindég azt hiszed,hogy kicsi a nemes háza? - kérdezte Iruna Ivakétól nevetve .
- Hahaha,nagyon vicces,de messziről nagyon kicsinek tünt a ház - mondta meglepődve Ivake .
- Ez van akkor,hogyha úgy kritizálsz,hogy még nem láttál semmit - mondta Isiroke .
- Jó megtanultam a leckét - mondta Ivake.
- Te mindig ezt mondod - szólalt meg mérgesen Karoli .
- Szerintem menjünk be,hátha itthon van a nemes és el tudjuk őt vinni a faluba -
mondta Eimer és elindultak be a házba . Az ajtó nyitva volt,így hát nem is kellett nekik kopogni .
- Hahó! - kiáltott be Eimer a házba . Nem válaszolt senki ... A házban körülnéztek,átnézték az összes szobát,de sehol senki .
- Ez nagyon fura - mondta Isiroke.
- Szerintem is,várjunk csak mi fura? - kérdezte Ivake Isirokétől .
- Hát az,hogy nincs a nemes sehol sem, még a személyzete sincs sehol - válaszolt Isiroke.
- Óóóó,hát az tényleg fura-mondta morogva Ivake. Egyszer csak Karolinak  látomása volt .
- Srácok el kell bújnunk,mert valaki közeledik a házhoz - mondta Karoli .
- Az biztos a nemes lesz,szerintem - mondta Eimer .
- De hát akkor minek kell elbújni előle? - kérdezte Iruna a lányoktól .
- Mert ha meglát minket azt fogja hinni,hogy rablók vagyunk és valószinűleg meg fog akarni ölni minket - mondta Karoli .
- Oké,akkor bújjunk el-mondta Iruna .... Így hát elbújtak a lépcső mögé . A nemes amikor a házához ért látta, hogy az ajtója tárva nyitva áll .
Bement,körülnézett,de nem látott senkit sem . Még a rablásnak a nyomait sem látta . Ivake mellett volt egy váza,de ő azt nem vette észre és amikor meg akart fordulni meglökte a vázát és az eldőlt . Nagy zajt csapott. A nemes észrevette és a hangot is tudta hogy honnan jön,így tudott rájuk küldeni tüzet .
- Most megvagytok!-kiáltotta a nemes ....